"Kedves Rita!
A szombati napon a déli óráktól kezdve csőstül jöttek azok a nem várt események, amik miatt a vendégvárásra felzaklatva, megfáradva és jókora késéssel érkeztünk. Bevalljuk, aggódtunk, hogy mi lesz a mi nagy napunkból. A hatalmas rohanásban azonban a szertartás kezdetével úgy éreztük, minden csendes, és mi megérkeztünk. Amint meghallottuk a hangodat, minden kitisztult.
Örültünk, hogy nem ismertük előre a beszédedet, minden mondatát boldogan és izgatottan vártuk, ahogy a násznép is. Pont olyan kedvesre és viccesre sikerült, mint ahogyan azt megálmodtuk. Sokan kérdezték, hogy mi a módja az ilyen egyáltalán nem sablonos szertartásnak, mert eddig még hasonlót sem láttak. A továbbiakban pedig mellénk állt a szerencse: Miksa életében kb. ötödször átaludta az éjszakát. A vacsora, a kiszolgálás, a táncunk, a különböző játékok is mind nagyon jól sikerültek, a zenekar pedig óriásit alkotott. Így történhetett, hogy hajnali ötkor még csaknem harmincan a tánctéren voltunk. Sokan életük legjobb lakodalmaként emlegetik azóta ezt a napot.
Azt szokták mondani, hogy a násznép akkor érzi jól magát, ha az ifjú pár is. Ezt Te alapoztad meg nekünk, és nagyon hálásak vagyunk érte.
Még egyszer nagyon szépen köszönjük, egyszerűen tökéletes volt! Az egész esküvői készülődésben is a Veled való beszélgetés volt a legkellemesebb részlet.
A legnagyobb szeretettel gondolunk Rád:
Anita és Dénes"